2025. október 29-én rehabilitációs klub volt a Siketvakok Országos Egyesületének nagy, közösségi termében. A program 24 fő részvételével zajlott (13 egyesületi tag, 2 munkatárs, 3 önkéntes, 4 egyetemi hallgató és 2 vendég előadó).
Elsőként Kedves Éda köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a program két vendégét
Ők a Széchenyi Lions Club képviseletében érkeztek. Dr. Radnai János, aki néhány hónappal ezelőtt, május végén is tartott már nekünk előadást az elsősegély nyújtásáról.
Ez a mostani alkalom lényegében az előző folytatása volt. Pap Andrea a Széchenyi Lions Club képviselőjeként, tagjaként érkezett. A múltkor arról volt szó, ami az elsősegély nyújtásában a jéghegy csúcsát jelenti: az újraélesztés. Amikor valaki nagyon nagy bajban van, életet menthet az, ha közbelép egy hozzáértő ember.
Fontos, hogy az adott személy valóban meg tudja állapítani azt, hogy itt most szükség van az újraélesztésre
Amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik, fenn lehet így tartani az életműködéshez legfontosabb keringést. Ez a szívműködés kiesésének pótlása, a keringéstámogatás, azaz a mellkas összenyomása,
ami nagyon hatásos. 10-20 percig is fenn lehet tartani úgy a keringést, az életet, hogy a szív nem működik. Utána jön a szakszerű segítség és átveszi tőlünk. Ezen a délutánon olyan dolgokkal foglalkoztunk, melyek sokkal kevésbé szemléletesek, ám a mindennapokban sokkal gyakrabban fordulnak elő.
Az otthoni, ún. háztartásibalesetekre kell itt gondolnunk
A doktor úr három csoportra osztotta ezeket.:
- A banális, vagyis a kisebb sérülések. Ilyenkor valamilyen eszközzel megvágjuk magunkat, vagy nekiszaladunk az ablak vagy az ajtó üvegének, ami megvág minket. Ezeket hívjuk vérzéses sérüléseknek.
- A második csoportot a vegyi és termikus sérülések alkotják. Ez az, amikor megégetjük, vagy leforrázzuk magunkat forró vízzel vagy olajjal, vagy vegyi anyaggal (pl. lúggal vagy savval). Ezek a tömény anyagok nagyfokú bőrkárosodást tudnak okozni. Még nagyobb a baj akkor, ha szembe, nyálkahártyára, szájba, tehát érzékeny területre kerülnek.
- A harmadik csoportot pedig az elektromos sérülések adják.
Az emberi test 72 százaléka víz. Azon a területen, ahol hozzáértünk egy forró tárgyhoz, a sejten belüli és a sejtek közötti víz felforr. Fehérjéket nap, mint nap forralunk fel, amikor megfőzzük a tojást. Ez egy nagyon leegyszerűsített példa, de a mi szervezetünkben is ilyesmi történik termikus sérüléskor. Itt a sejtek elhalnak. Ennek oka az, hogy sejtjeink alapvetően 40 fokig bírják ki. Addig még valahogy tolerálható a láz. Ennél magasabb hőmérsékleten az emberi test fehérjéi kicsapódnak. Innentől az történik velük, mint a tojásban levő fehérjével 80-100 fokon: kicsapódnak. Az a fehérje innentől már soha nem tér magához. Méreggé válik a szervezetben és nem működik. Ha ez az égés a bőrön keletkezik, akkor az nem látja el feladatát.
A bőrünknek az a rendeltetése, hogy védje a szervezetet, a belső szerveket a fertőzésektől
Égési sérüléskor ez nem történik meg. Ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy felhólyagosodik a bőrünk.
A szervezetünkben levő vizet, amit nagyon felmelegítettünk, le kell hűteni. Ameddig forrón van, addig károsítja a környezetében levő sejteket, szöveteket, fehérjéket. Ezeknél a termikus sérüléseknél az a fontos, hogy hűtsük.
Hideg vizet kell rá engedni, pl. a csap alá kell tenni. A kulcs az, hogy ez a folyamat sokáig tartson.
Egy egy-két centis égés hatása öt-hat centire is kiterjedhet, és sokáig kifejti ezt a kellemetlen hatását. Amikor leforrázzuk, megégetjük magunkat, az a legfontosabb, hogy hűtsük. Azt szokták mondani, hogy addig, amíg fáj a hideg. Ez az, amikor már annyira lehűtöttük az adott területet, hogy fáj. Így azt megoldottuk, hogy nagyobb baj ne legyen. Ami megtörtént, megtörtént, de a következményei nem terjednek tovább.
Mit csinálunk azzal a bőrterülettel, ami megégett és már nem tud minket megvédeni a fertőzésektől?
Ez egy nyílt seb. A zsírszövetig, de ha mélyebb a sérülés, akkor akár az izomszövetig is eltűnt a védelem.
A fertőtlenítő koncentrált anyag, sűrű, legtöbbször alkohol természetű. Ha ezt rátesszük erre a nyílt sebre, akkor még a bőr nélkül maradt sejteket is tönkre tesszük. Egy égett seb első lépésben mindig steril. Ennek az az oka, hogy amikor megtörténik az eset, az érintett terület környezetében a baktériumok is elégnek. Attól kell félni, és azt kell megelőzni, hogy a későbbiekben ne kerüljön rá fertőzés. Steril gézlapot kell ilyenkor rátenni és bekötve tartani. Ezt nevezzük steril fedőkötésnek.
Az életkor és az érintett felület nagysága alapjaiban határozza meg a halálozás esélyét
Példa: ha egy hatvan éves ember negyven százalékig megég, biztosan nem éli túl. Hogyan számoljuk a bőrfelület százalékát? A sérült tenyere az ujjai nélkül egy százalékot tesz ki. Megnézzük a tenyerét ujjak nélkül és meghatározzuk, hogy az hányszor férne rá a megégett területre. Ez nagy felület, szerencsére egy háztartási balesetnél általában ennyit nem szoktunk megégetni. A forrázás kicsit nagyobb dolog, illetve azt is fontos tudni, hogy nagyobb a veszély, ha gyerekről van szó.
Van egy ún. kilences szabály is
Ennek értelmében tizenegy olyan terület van a testünkön, ami a bőrfelület 9 százalékát adja. Egyik karunk – felkart és alkart együttvéve – 9, a másik karunk is 9 százalék. A jobb mellkasunk 9, a bal mellkasunk 9. A hátunk jobb oldala 9, a bal oldala szintén 9. Egyik lábunk elől 9, másik lábunk elöl 9. Egyik lábunk hátulja 9, másik lábunk hátulja 9. Fejünk 9 százalék. Így jön össze a 99 százalék, a szemérem a bőrfelület egy százalékát teszi ki. A mentőorvosok három százaléknál vagy felette semmiképp nem hagyják otthon a beteget. Az már akkora bőrveszteség, fájdalom és fertőzésveszély, hogy beviszik a kórházba. Egy és három százalék között nem feltétlenül, de felette mindenképpen. Ha egy százalék körül van, akkor lassan ugyan, de magától meggyógyul.
Hogyan történik ez a gyógyulás?
Mindig alulról gyógyul be. Alulról jönnek a hámsejtek. Lényegében kis csomók jelennek meg, amik lelökik a pörköt, ami először keletkezett, és hepehupás, „bibircsókos” lesz a sebnek az alapja. Ezekből a kis „bibircsókokból” jönnek a hámsejtek, amik befedik, szépen betakarják az egész sebet. Addig kell megvédeni a sebet a fertőzésektől, amíg ezek a kis „bibircsókok” el nem kezdenek úgy terjedni, hogy befedjék az egész sérült területet.
A légúti égés az egyik legrosszabb dolog, ami történhet. Ez az, amikor valaki forró levegőt vagy égésterméket lélegez be. Ez a mai napig halálos. A betegek sok esetben nem is igazán veszik észre, legalábbis kezdetben. A tüdő felülete belül, ha megég, azzal nem tudnak mit kezdeni az orvosok. A sérült, megégett felület néhány órán belül ödémás lesz, nem kap levegőt a beteg és megfullad.
A doktor úr egy önkéntes jelentkezőt kért
Ez történetesen én voltam. Két helyzetet modellezett rajtam.
Az első szerint elvágtam hagymaszeletelés közben az ujjamat
A modellezés szerint a bal kezem mutató ujján egy vágott seb volt, ami vérzett is. Az élesre vágott seb jól gyógyul, míg a cikkcakkosra vágott, felületi seb sokkal rosszabb. Az első lépés, hogy gézből fedő kötést kell rá tenni, hogy ne fertőződjön. A doktor úr steril gézlapot tett rá. Az egyrészt felszívja a vért, másrészt megakadályozza, hogy a levegőből baktériumok kerüljenek rá.
Ha valakinek van otthon fertőtlenítőszere, és mondjuk krumplit hámozott, tehát a sérülés piszkos környezetben keletkezett, akkor a seb környékét – de soha nem magát a sebet – kell fertőtleníteni. A fertőtlenítővel átitatott gézlappal kenjük át, mindig a seb közepétől számítva kifelé irányuló mozdulatokkal. Csillag alakzatban törölgetjük körül, gondosan ügyelve, hogy a sebbe ne kerüljön bele. Ha ez mégis megtörténik, marni is fogja azt, égési sérülést okozva. Azért fontos a kifelé irányuló mozdulat, mert így kifelé toljuk a baktériumokat.
Közben a doktor úr serénykedett a kezemen
Hogy rögzítse a steril gézlapot, mullpólyával körbe tekerte az ujjamat. Egy-két karikányit tekert rá, majd hátra vezette a kézhátamon, majd a csuklóm körül is lazán körül tekerte egyszer-kétszer. Gondosan ügyelt arra, hogy tényleg lazán tekerje, hogy ne szorítsa el a vérkeringést. Utána visszatért a sérült ujjamhoz és kétszer-háromszor ismét áttekerte. Ezzel az volt a cél, hogy a tenyerem és a kézhátam felől is helyén tartsa a gézlapot.
Érdemes kereszt alakban tekerni egymásra a rétegeket, és nem mindig egy irányba. Ezzel elérjük, hogy ne csússzon el.
A folyamat végén a csuklóm körül még tekert egy-két karikát, majd a pólya végét – szintén a csuklómnál – betűrte, hogy stabil maradjon.
A jobb kezem, pontosabban az alkarom esetén az volt a példa, hogy megégettem a vasalóval
Megtörtént az égés, folyattuk rá sokáig a hideg vizet, amíg fájni kezdett a hideg. Utána steril gézt tettünk rá, majd jött a pólya. Ezt először körkörösen kellett felvinni, majd tetőcserép alakzatban. Ez azt jelenti, hogy mindig ferdén, előre irányuló mozdulatokkal húzzuk meg és tekerjük rá. Ezek a ferde csíkok párhuzamosak egymásra és felfelé mennek. Így egymáson is vannak, ugyanakkor alkalmazkodnak ahhoz, ahogy a karunk vastagszik és így nem csúsznak le. A végét itt is át kell bújtatni.
Az égési sérüléseknek vannak kategóriái
- Az első, mikor csak pirosodik – elsőfokú égés.
- A második, mikor már a bőr rétegei között felgyülemlik a víz, hólyagosodás; ez a másodfokú égés.
- A harmadfokú az, amikor már szövetelhalás is történik. Ekkor fehér vagy fekete lesz a sérült terület. Akkor mindegy, hogy milyen kiterjedésű, be kell menni a kórházba.
Ha a seb felülete nagyobb, mint 3 tenyérnyi, akkor is be kell menni a kórházba, mindegy, hogy „csak” piros vagy hólyagosodik.
A vágott sérüléseknek is három fajtája van
- A kapilláris vérzés a legáltalánosabb. Ilyenkor folyik, szivárog a vér, nem akar elállni. Ha összenyomjuk, eláll, de ha elengedjük, újra elindul. Erre jó is az a fajta kötés, amit a doktor úr az ujjamon bemutatott. A vérzéssel, ha nem kapilláris vérzés, szintén kórházba kell menni.
- Van artériás, tehát verőeres vérzés is. Ez mindig friss, piros vért eredményez, nagy nyomással. Az artériás vérzés soha nem gyógyul meg magától, azt mindig orvosnak kell ellátni. Ha nagy nyomással, pulzálva folyik a vér, azzal nem foglalkozunk otthon.
- Vénás vérzés esetén nagyon sötét vér jön a sebből, nagy mennyiségben és folyamatosan. Ezt szigorúan csak orvos láthatja el, speciális fogóval megfogja, átölti.
Otthon az elsőfokú, kis felületű égés ellátását lehet elkezdeni, a vérzéses sérülések közül pedig a kapilláris sérüléseket. Az összes többi esetén kórházba kell vinni a beteget.
De mit kell tenni, ha nagyon vérzik valaki?
Egy gézcsomót ráteszünk, brutálisan, rá a sebre és jó erősen körbe tekerjük. Ezt nevezzük nyomókötésnek. Ez az artériára és vénára is jó, ám egy dolgot tudni kell: ezt nem lehet akármeddig rajta hagyni, mert elhal a végtag. Ilyen kötést tehát csak végtagra lehet tenni, és nem lehet fenn 2 óránál tovább.
Az áramütésnek két fajtája van
Ebből az egyik az, mikor jól megrázza a kezünket és elrántjuk azt
Ilyenkor legfeljebb egy fekete pont marad az elektromos kisülés behatolási vagy kihatolási pontjánál. Ott el is hal a szövet. Nagyon fáj napokig, hetekig, de nem veszélyes. Az elektromos áram egyik helyen bemegy, a másik oldalon kijön. Csak akkor van kisülés, ha egy kör alakul ki. Ezért tudnak a madarak ráülni az elektromos vezetékekre az utcán. Ők rászállnak a vezetékre, de nem kapcsolódnak a földdel.
Az ember esetén is akkor történik baj, ha a föld és a vezeték között van
Az áramnak ugyanis van egy útja, ha mi „útjába” állunk, keresztül fog menni rajtunk. Tehát kell egy kör. Ha ez a kör az ujjunkon keresztül megy, bizseregni, fájni fog napokig.
Ha egy végtagon megy keresztül, akkor az egész karon végig megy, a közbe eső szerveket, szöveteket eléri az áram. Ugyanaz történik, mint az égésnél, „felforr a víz”. Az útba eső szerveket megüti, sérülés éri őket. A legérzékenyebb: az ideg, a zsibogás, az érzéketlenség hetekig fenn is marad – általában nem végleges.
A legnagyobb baj akkor van, ha a szívünk is benne van a körben
Egyik kézzel megfogjuk a drót egyik végét, másik kezünkkel a másik végét, és benne lesz a szívünk a körben. A szívünkön vannak nagyon finom elektromos szálak, idegszálak, amik az ingerületet vezetik. Ennek a szervünknek van egy pontja, ami percenként, mondjuk 72 alkalommal lead egy elektromos impulzust. Az impulzust aztán arról a környékről idegszálak viszik végig a szíven. Annak az egésze szépen, lassan, ahogy megy az ingerület, összehúzódik és tovább nyomja a vért. Ennek épp az a lényege, hogy koordináltan, ritmusosan, egyszerre összehúzódik a szívizom. Ha ez nem működik, nincs vérkeringés.
Az elektromos áram pedig, ha végig megy a szíven, akár ezt a csomót, a kiindulási pontot, akár az idegszálakat eléri, megbénítja, a szív pedig nem tud koordináltan működni. Ha koordinálatlanul remeg, nem nyomja tovább a vért, megáll a keringés.
Ezeknek a sérüléseknek egy része tehát banális, a másik részük halálos
Az utóbbi esetben jó, ha valaki tud újraéleszteni. A szívnek, mondhatjuk, hogy „semmi baja”, csak az ingerületvezetési központnak esett baja. Ha 20 percen át tudjuk nyomni a mellkast, visszük tovább, pótoljuk a vérkeringést. Megjön a mentőorvos, akár elektromos kisüléssel, akár gyógyszeresen helyre hozza a szív működését, a koordinált, rendezett összehúzódását, a beteg pedig azonnal kinyitja a szemét és tulajdonképpen jól van. Persze ilyenkor 24 órára beviszik a kórházba megfigyelésre.
Fontos, hogy ha a sérült még mindig az áramkörben van, el kell őt távolítani onnan. Ehhez veszünk egy tárgyat, ami nem vezeti az áramot, olyat, ami nem fémes és jó vastag, száraz, mint szőnyeg, száraz fa, stb. és azzal ki kell hozni onnan. Ám ez veszélyes. Ha sokáig benne van a körben, nagyon nagy károsodást szenved. Fontos, hogy ilyen esetben, ha tudjuk, kapcsoljuk ki az áramot vagy kihúzzuk az adott személyt az áramkörből. Ez azonban a gyakorlatban nem mindig ilyen egyszerű. A legfontosabb, hogy saját magunkat védjük. Ha nem így teszünk és mi is bajba kerülünk, egy bajból kettőt csináltunk. Akkor ki segít azon, akin eredetileg segítettünk volna? Ezzel még egy feladatot adunk annak, aki arra jár és el kell, hogy lásson minket.
Amire még ki kell térni: a villámcsapás
Jellemző, hogy még nincs is itt a vihar, de az elektromos kisülések már jönnek. Ugyanúgy felforralja a vizet az emberi szervezetben. Ilyen esetben le kell feküdni. Arra kell figyelni, hogy a villám gömb alakban terjed. A gömb egésze oda fog menni, ahol először találkozik egy olyan ponttal, ahol ki tud sülni. Ha az egy fa, akkor a fához megy. Ha egy villámhárító, akkor ahhoz; ha viszont a mező közepén egy ember áll, ő lesz a legmagasabb pont és őt találja el.
(A cikket írta: Taskovics Adél)