2025. november 26-án délután rehabilitációs klubot tartottunk a Siketvakok Országos Egyesületének nagy, közösségi termében. A foglalkozás keretében Kőrösiné dr. Babinszki Vera, a SVOE jogásza tartott előadást. Elsőként Királyhidi Dorottya, Dorka vezetésével egy bemutatkozó kört tettünk. Akik a mostani téma iránt érdeklődnek, kérhetnek külön időpontot Verától.
Ő úgy fogalmazott: a halál, öröklés, végrendelkezés nem könnyű téma
Sem jogi szempontból, sem lelkileg nem az. Ám amíg élünk, érdemes bizonyos dolgokról intézkednünk. Ezzel megkönnyíthetjük az itt maradt szeretteink dolgát. Így nem nekik kell kitalálni, hogy mit szeretett volna az, aki meghalt, hogyan szerette volna, hogy eltemessék. Lehet, hogy valakire nem szeretett volna hagyni semmit a vagyonából, de mégis kell adni, stb.
Az öröklés rendszerint egy rettegett téma. A jogban egy nagyon lassú folyamat, míg valaki megkapja az örökségét. Így van ez még akkor is, ha a családon belül minden rendben van, jó az emberek egymáshoz való viszonya. A vitás helyzet azonban mindenki életét meg tudja keseríteni. Eleve az se könnyű, hogy feldolgozzuk: meghalt valaki, akit szerettünk. Utána még el kell rendezni a vagyonát is. Ha ebben vita van, évekig, sőt, évtizedekig is elhúzódhat, miközben csökken a vagyon értéke.
Mit tehetünk mi magunk azért, hogy az örökségünk körül ne legyen vita?
Első és legfontosabb: írhatunk végrendeletet, és tartási szerződést is köthetünk. A végrendelkezés nem úgy működik, hogy szóban elmondunk valamit, például, hogy kire szeretnénk hagyni az autónkat. Ez nem egy érvényes végrendelet, legfeljebb egy ígéret, de ebbe később nem lehet kapaszkodni. Végakaratunkat minden esetben írásba kell foglalni. Ez több féle módon is lehetséges. Arra vonatkozik, hogy a halálunk után mely részét ki örökölje a vagyonunknak. Emellett a temetés módjáról is rendelkezhetünk.
Az öröklés másik formája: a törvényes öröklés
Ha nincs végrendelet vagy nem érvényes, a törvényes öröklés szabályai lépnek érvénybe. Az egyenesági rokonok örökölnek: elsősorban a leszármazottak, mint a gyerekek és unokák. Ha nincsenek, akkor a szülők, illetve a házastársak örökölhetnek. A házastárs úgy örököl, hogy a házban haláláig benne lakhat, de a háznak csak egynegyed részét örökölheti. Ha mindenki kiesik, az oldalági rokonok is örökölnek. Egy unokatestvér előbb örökölhet, mint a testvér.
Akkor is érdemes végrendeletet írni, ha nagyobb vagyonról van szó, illetve akkor, ha élettárs van a képben
Az élettárs ugyanis nem örököl alapvetően. Ezt nagyon sokan nem tudják. Ha valakinek volt egy házassága, ami már véget ért, de hivatalosan nem váltak el, akkor a házastárs örököl, hiába van már új élettárs. Ha tehát azt szeretnénk, hogy az élettárs is örököljön, ezt végrendeletbe kell foglalni.
Olyan eset is előfordul, hogy valaki nem válik érdemessé arra, hogy örököljön. Itt elég súlyos dolgokra kell gondolnunk. Ha bűncselekményt követ el pl. a gyerek az anyja ellen, akkor az anya őt kizárhatja az örökségből. Itt két eset van. Ha mondjuk a gyermek megöli a szülőt, egyértelmű, hogy nem örököl. Viszont, ha azt érezzük, hogy szerettünk gondoskodhatott volna rólunk jobban is, mi magunk dönthetünk úgy, hogy kizárjuk az öröklésből.
Nemcsak vagyont, de adósságot is lehet örökölni. Példa: vett egy televíziót a nagymama, áruhitelre, amit utána nem tudott fizetni. Ilyenkor több százezer forintos hitelek keletkezhetnek, amik a hagyatéki tárgyaláson derülnek ki. Ekkor mondhatjuk, hogy nem kérjük az adósságot, de ebben az esetben a vagyonról is le kell mondani.
Mitől lesz érvényes egy végrendelet?
Azt javasolják, hogy ügyvéd vagy közjegyző által hitelesített végrendeletet készítsünk, vagy legalább menjünk el jogi tanácsot kérni. Látássérült személyek nem is írhatnak máshogyan végrendeletet. Látó ember írhat elejétől végéig kézzel, amit a végén aláír. Gépelt végrendelet is van, amit két tanúval kell aláíratni. Vakok és siketek számára azonban ez nem engedélyezett. Esetükben csak a közjegyző által megfogalmazott és hitelesített végrendelet az érvényes. Ha valaki végrendeletet készít, jó, ha nem egyedül megy a közjegyzőhöz. Az csak hitelesíti, de a két tanút akkor is érdemes magunkkal vinni.
A végrendelet attól lesz megfelelő, ha minél konkrétabban fogalmazunk. Érdemes számba venni vagyonunkat, mennyi pénzünk van otthon vagy a bankszámlán, milyen értékű a lakásunk/
házunk, az hol van, érdemes a helyrajzi számát is beleírni. A közjegyzőnél létrehozott végrendeletet letétbe érdemes helyezni. Amikor eljön a hagyatéki tárgyalás, ő majd közli a dokumentum tartalmát az örökösökkel.
A hagyatéki eljárás közjegyző előtt történik
Sokszor évek telnek el, mire egyáltalán elkészül a hagyatéki leltár. Onnan a hagyatéki eljárás még többlet idő. Ez kifejezetten így volt a Covid alatt, amikor egyébként is sokan meghaltak és minden leállt. A tárgyalásra érdemes személyesen elmenni. Ott elmondják, hogy ki mit örököl. Ezek általában nem szoktak nagy értékek lenni.
Előfordul, hogy annyira elaprózódik egy lakóház, hogy egyhuszonötöd részét örökli valaki. Ez azt jelenti, hogy huszonöt ember lett a tulajdonosa az egyetlen háznak. Ilyenkor huszonnégy másik emberrel kell egyezkednünk arról, hogy mi legyen a házzal.
Mindig felbecsültetik, hogy mennyit örökölt az illető, ez kijöhet mondjuk százezer forintra. Ez azonban nem forintosítható, csak akkor, ha meg tud egyezni az összes többi örökössel az eladásról. Még bonyolultabb volt a helyzet régebben, mikor földje is volt az embereknek, és abból is lehetett örökölni nagyon pici részeket. Földet csak olyan személy örökölhet, aki tud is azzal mit kezdeni. A földről lemondhatunk anélkül, hogy a házról lemondanánk.
Kérdés szokott lenni, hogy kell-e illetéket fizetni
A hozzátartozóknak nincs illetékfizetési kötelezettsége. Ha azonban egy barát hagy ránk valamit, akkor már kell illetéket fizetni. Ebben az esetben ez négy százalék szokott lenni.
Tartási szerződést is köthetünk. Itt egy eltartó és egy eltartott köt szerződést egymással. Példa: aki gondozza a nagymamát, ő a gondozó. A nagymama pedig, akit gondozni, ápolni kell, rendelkezik egy házzal. Ők megállapodnak abban, hogy a gondozó ápolja a nagymamát, aki cserébe ráhagyja a házat. Ez egy olyan szerződés, amiről nem feltétlenül tudjuk, hogy mikor lesz eredménye. A szerződés megköttetik és bekerül az ingatlan nyilvántartásba. A tulajdonjog a hagyatéki tárgyalást követően kerül át, akkor, amikor megküldik a NAV felé a tulajdonjog bejegyzését. Az írásbeliség itt is kötelező, az ügyvéd és a két tanú is. Ebbe is bele lehet írni, hogy a nagymama miként szeretné, hogy őt majd eltemessék. Itt már egy egyértelmű helyzet van: ha ő meghal, lehet tudni, hogy mi lesz utána.
Bármilyen adásvétel, öröklés vagy ajándékozás történik, ennek van egy hivatalos menete
Az ügyvéd csak a hivatalos jogi részt papírozza le, pl. itt egy hagyatéki tárgyalás történt. A szerződést eljuttatja a Földhivatalba, ha megbízása van rá. A B400-as adatlapot viszont magának az ügyfélnek kell benyújtania a NAV-hoz. Ez az új tulajdonostól egy igazoló bizonylat. Ezt elektronikus úton kell beadni. A NAV honlapjáról letölthető. DÁP-vagy Ügyfélkapu+ elérhetőség hiányában bármelyik NAV ügyfélszolgálaton segítenek az ügyintézők. Magánszemélytől papíralapon is elfogadják. Ezen iratok alapján szabják ki az illetéket vagy mentesítik az örököst a fizetés alól, a rokoni fokozattól függően.
Ha látássérült személy készíttet a közjegyzőnél végrendeletet, a közjegyzői díj a felére redukálódik
Az is sok tényezőből áll, hogy mennyibe kerül egy végrendelet. Ebbe a ház értéke is beleszámít. Fontos tudni, hogy egy végrendeletben több nevet is megjelölhetünk. Még egyszer, összefoglalva: egyenesági rokonnak a szülő, a gyerek, illetve az unoka számít. Ha ők élnek, kötelezően húsz százalékot örökölnek, kivéve érdemtelenség esetén. Ennek azonban köztudomású dolognak kell lennie. Ha nincsenek egyenesági rokonok, én a végrendeletemben részletezhetem, hogy ki mit örökölhet. Ha nem rokon, illetéket kell fizetni. Akkor kell a B400-as nyomtatvány, ha ingatlanról van szó, ingóságra ez nem vonatkozik.
Egyre több féle temetkezési forma közül választhatunk
A koporsós temetkezés a legelterjedtebb. Itt meg kell váltani a sírhelyet, amit 25 évre lehet megtenni.
Van kriptás temetés is, a temetkezési helyet itt 60 évre lehet megváltani. Dupla sírhelyet is lehet bérelni. Egymás fölé is lehet helyezni koporsókat. A hamvasztás is egy lehetőség. Eltemethetik a hamvakat. Az urnát belehelyezhetik az urnafalba, vagy leereszthetik az urnasírba. Ennek tíz év a megváltási ideje. Az urnát otthon is el lehet helyezni, akár a szobában, vagy eltemethetjük a kertünkben. Itt viszont vannak kötelező lépések.
Az ingatlan összes tulajdonosának bele kell egyeznie, hogy oda egy urnát temessenek. Illetve a még élő családtagoknak is bele kell egyezniük ebbe. Biztosítani kell, hogy ahol eltemetjük az urnát, ott a többi családtag a kegyeleti jogait tudja gyakorolni. Ez nem valósulhat meg, ha valaki külföldön van, és nem tudja, vagy nem akarja aláírni. Nagyon nehéz, hogy mindenki beleegyezzen.
A hamvakat szét is lehet szórni. Erre sor kerülhet a temetőben, de máshol is. Lehet szétszórni repülőről, vagy hajóról a vízre bocsátani. Egyházi szertartást, legalábbis katolikust biztosan nem lehet a hamvak szétszórásához kérni és ahhoz sem, hogy valaki otthon helyezze el a hamvakat. Ha valakinek ez szempont, érdemes lehet ennek is utána járni. Arra is van példa, hogy eltemetik a földbe az urnát, ám az lebomló anyagokból készül. Fölé ültetnek egy fát, és akkor tulajdonképpen az urnából kel ki.
Erdei temetés is van. Ekkor nem a hamvakat temetik az erdőbe, hanem magát a holttestet. Lebomló anyagokba teszik és lebomló koporsóba, és oda is ültetnek egy fát. Ilyenkor az erdei talajt táplálja a holttest.
Ha tudatosan foglalkozunk azzal, mi történjen javainkkal a halálunk után, elkerülhető a hagyatéki per
Ha nagyon nincs egyetértés, a hagyatéki eljárást nem tudják lezárni, hagyatéki perre kerül sor. Ilyenkor a bíróság rendezi a hagyatékunk sorsát, az még fájdalmasabb és még jobban elhúzódik.
A végrendelet módosításáról
Ha nagy változás történik, pl. meghalt az, akire hagyni akartunk valamit, vagy nagyobb vagyonra tettünk szert, vagy épp elszegényedtünk, érdemes módosítani (bár szegénység esetén nehéz, mert lehet, hogy nem lesz rá pénzünk). Előfordulhat olyan, hogy korábban rendelkeztünk a lakásunkról, de időközben mégis szükségünk lenne a pénzre. Szeretnénk bevonulni egy idősek otthonába, vagy eladni a lakást és felhasználni az összeget. Ilyenkor meg is lehet semmisíteni a végrendeletet. Ezt is közjegyző előtt kell megtenni. Mielőtt közjegyzőhöz megyünk, érdemes egy jogásszal vagy ügyvéddel ezt átbeszélni, hogy átgondolt legyen, hogy ne kelljen sokszor módosítani.
Az is előfordul, hogy valakinek nincs végrendelete
Mert neki megfelel az, amit a jog biztosít, hogy a rokonai örököljenek. Az államra csak abban az esetben száll az ember tulajdona, ha semmilyen leszármazottja nincsen. Fontos tudni, hogy végrendeletet és tartási szerződést nem kötelező kötni. Ugyanez a helyzet a házassági szerződéssel is. Nyilván jó tudatosnak lenni, hogy ne kelljen kapkodni, de ha nincs, valaki akkor is fog örökölni utánunk.
(A cikket írta: Taskovics Adél)