Királyhidi Dorottya, a SVOE elemi rehabilitációs szolgáltatásának szakmai vezetője, s egyben az egyesület főtitkára, „A Braille-írás jelentősége a siketvak személyek életében” címmel adott elő a fent nevezett konferencián, melyet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) szervezett a Braille-írás 200. évfordulója alkalmából idén januárban. Taskovics Adél, az egyesület munkatársa is jelen volt, az alábbiakban az ő összegzését olvashatjuk.
A siketvak emberek esetében talán még nagyobb jelentősége van a Braille-írásnak és olvasásnak, mint az egyszeres látássérült embereknél.
Az ő számukra sok esetben az egyetlen lehetőség a kommunikációra, az információszerzésre, az írásra és olvasásra, valamint a tanulás alapvető eszköze. Azt külön kihangsúlyozta, hogy „sok esetben”, mert a siketvak emberek egy heterogén csoport. Nem mindenki használja a Braille-írást, nem mindenki számára az egyetlen lehetőség a kommunikációra. Általában, akik a legsúlyosabban látás-és hallássérültek a siketvak emberek között, akiknek a kommunikációja a legnagyobb mértékben akadályozott, számukra az egyetlen lehetőség ez a kommunikációra.
A siketvakság definíciójából kiderül
Látás-és hallássérülés egyidejűleg áll fenn esetükben. A két sérülés együttes jelenléte mindenképpen valamilyen speciális megközelítést igényel. Hány emberről beszélünk? A 2011-es népszámlálási adatok alapján kb. 15000 ember van Magyarországon, aki látás-és hallássérült is egyszerre. Az erre vonatkozó kérdés megválaszolása azonban önbevalláson alapul, tehát ez csak egy megközelítő adat. Ha az akadályozottság szempontjából vizsgáljuk ezeket az adatokat, akkor láthatjuk, hogy jeleztek akadályozottságot a tanulásban, a munkavállalásban, az önellátásban, a kommunikációban és információszerzésben. Ezen emberek egy része számára a Braille-írás és olvasás valóban megoldást jelenthet.
A Braille-írás és olvasás tanulása különbözik az egyszeresen sérült látássérült emberek oktatásától
Esetükben ugyanis ötvözni kell a látássérültek Braille-írás és olvasás tanításának módszereit a hallássérült emberek írás-olvasás tanításának módszereit, és még speciális, siketvak módszereket is hozzá kell venni. A Braille-írás-olvasás tanításból a Braille mindenképpen az alap. A hallássérült emberek oktatásának alapvető módszere, hogy a betűket daktil, vagy fonomimikai ABC-vel jellemzik. A betűket ugyanis meg kell nevezni, ami nehézséget jelent egy hallássérült személy számára. Ha nem hallja a különbséget pl. az „F”, a „H” és „SZ” betűk között, különbséget kell tenni közöttük. Ezt pedig csak kézjelekkel lehet megtenni.
Veleszületett, és súlyos fokban látás-és hallássérült siketvak gyerekek esetében a Braille-írás és olvasás tanításának módszerei speciálisak
Először tárgyas kommunikáció történik. Braille-írás és olvasás ugyanis fogalmak nélkül elképzelhetetlen. Akinek nincsenek fogalmai, aki nem tudja ezeket rendszerezni, nem tud írni és olvasni sem. A tapintható szimbólumokat egyre kisebb méretben adják a gyerekek kezébe, ezzel a tapintást is fejlesztik. Ezekkel jelzik számukra a napirendet, a napi tevékenységeket. Fogalmakat találnak ki, sőt, tapintható képtörténeteket is lehet készíteni a gyerekek számára. Ezután tanulnak fogalmakat, amihez sokszor jelnyelvi jeleket használnak.
Nagyon fontos elem még itt a sorozatok alkotása
A Braille-írás és olvasás is egy sorozat olvasása: meghatározott sorrendben rakjuk a hat ponton alapuló egységeket egymás után. Azok a gyerekek, akik sorozatok alkotására nem képesek, a Braille-írásra és olvasásra sem lesznek képesek, mert nem tudnak egy ritmust értelmezni, leutánozni. Siketvak gyerekek esetén épp ezért célravezetőbb az ún. szóképes Braille tanulásától kezdeni. Két-három szót vesznek alapul, pl.: bab, baba, labda. Mindenképpen kézzel fogható fogalmakkal kezdjünk, amihez konkrét tárgyat, jelet is lehet társítani. Épp ezért nem célravezető olyan fogalmakkal indítani, mint a felhő, vagy az erő.
Az első időszakban mintának fogják fel a gyerekek ezeket a szavakat. A mintákat a formájuk, hosszúságuk, mintázatuk alapján azonosítják. Később analizálják a szavakat és felfedezik, hogy ezek meghatározható egységekből állnak. Ezeket az egységeket aztán megnevezik a daktil, a Lorm vagy a fonomimika segítségével. Ekkor kezdik el betűzni a szavakat, és a meglevő készlethez már könnyebb újabb és újabb betűket hozzátenni. Ezekből a betűkből aztán újabb és újabb szavakat tudnak kialakítani. Ezzel indul meg a Braille-írás és olvasás.
A memóriát, a gondolkodást, a tapintást mindenképpen fejleszti a Braille
Mindenkinél az a fontos, hogy a saját szükségleteinek szintjére eljusson és tudja használni a megszerzett tudást.
Fontos lenne a megváltozott összetételű látássérült populációhoz igazítottan átgondolni az oktatást. Egyre nagyobb arányban jelennek meg a halmozottan sérült gyerekek. Érdemes lehet új utakat, lehetőségeket feltárni a Braille-írás és olvasás tanításában.
Azon veleszületetten hallássérült emberek számára, akik később vesztik el a látásukat, a fehér bot és a Braille-írás-olvasás egyfajta stigmának minősül
Azt érzik, hogy ha ők elfogadják a Braille-írást és olvasást, valamint a botot, elfogadják a tényt is, hogy megváltozott az alapállapotuk, ők siketvak emberré váltak. Éppen ezért nem egyszerű elfogadtatni velük a Braille-írást.
Az egyetlen érv az szokott lenni mellette, hogy visszakaphatják a kommunikációt. Újra tudnak e-mailt írni a Braille-kijelző segítségével, chatelni tudnak. Minden olyan lehetőséget visszakapnak az élettől, ami ennek hiányában egyszerűen nem lehetséges.
A veleszületetten hallássérült emberek kb. 10 százaléka érintett Usher-szindrómában
Ez egy olyan genetikai szindróma, ami retinitis pigmentosával jár. Ez olyan szembetegség, amit a tudomány mai állása szerint nem lehet gyógyítani. Kb. 40-50 éves korra kialakul a súlyos fokú látásromlás. A veleszületetten látássérült személyek számára, akik hallássérültek is, a Braille az egyetlen megoldás az írásra és olvasásra, vagy segítség arra, hogy a nem hallható hangok hallhatóbbá váljanak. A Braille kézbe írása egy olyan kommunikációs rendszer, ami a személyközi kommunikációt teszi lehetővé, szintén a Braille segítségével.
Az informatika egyre inkább tért hódít az életünkben
A Braille-írás és olvasás tanulásánál a Braille-kijelző, ha nem ismeri fel akadálymentesen a magyar karaktereket, nem tud segíteni. Viszont mindenképpen nagy segítség és komoly meggyőző erő arra, hogy lehetővé válik újra a számítógép használata, a segítség kérése, a barátokkal való chatelés. A nagyothalló emberek esetében a Braille-kijelző szintén tud segíteni a nem hallható hangok tudatosításában.
Az okostelefon esetén, ha érintőképernyővel használjuk, sokszor a Braille bevitel vagy a speciális Braille-kijelzők, amik a telefonhoz kapcsolódnak, segítenek az akadálymentes használatban. Sokfajta eszköz érhető ma már el. Ezen eszközök használatának tanítását ugyanúgy a Braille-írás és olvasás részévé kell tenni.
A SVOE hangsúlyozza: a Braille eszközök támogatása jelenleg nulla százalékos
Egyedi támogatással, az Egészségbiztosítási Pénztár támogatásával esetlegesen meg lehet kapni. Azt szeretnék elérni, hogy azok az emberek, akiknek szükségük van rá, kaphassanak Braille-kijelzőt. Az viszont fontos, hogy ne mindenki kapjon, aki kér.
Nagyon sok pénz megy el ma Magyarországon a hallókészülékek támogatására. Dorka nagyon sok olyan hallókészüléket látott már, ami a fiókban landolt, pedig volt rajta támogatás. Nagyon sok olyan elektronikus nagyítóval és egyéb eszközzel találkozott, amit nem igazán tudott használni a felhasználó.
A Braille-kijelző viszont a siketvak emberek esetében sokszor az egyetlen lehetőség arra, hogy kommunikálni tudjanak, hogy számítógépet tudjanak használni ők is, hogy szükség esetén segítséget tudjanak kérni, hogy gyors üzeneteket tudjanak küldeni. Épp ezért is lenne jó elérni, hogy a támogatási rendszerben változás történjen. Épp ezért ezt az üzenetet minden lehetséges fórumon elmondják.
