„Egy érdekfeszítő, moderált beszélgetés alakult ki a résztvevők között a stresszt okozó helyzetekről és az azokkal való megküzdés lehetőségeiről.” – foglalhatnánk össze eképpen is ezt az eseményt, de jöjjenek alább a részletek, Taskovics Adél, a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) munkatársának beszámolójából!
A klubdélután 2024. január 31-én szerdán volt a SVOE telephelyének nagy közösségi termében. A programon összesen 14 fő vett részt: 7 egyesületi tag mellett 5 munkatárs és 2 egyetemi hallgató jelenléte is színesítette a csapatot. A foglalkozást Varga Nóra pszichológus és Jónás Eszter szociális munkás vezette.
Bemutatkozó körrel kezdtünk, ahol mindenki elmondta a nevét
A résztvevők – állapotuk miatt –, ha nem is láthatták egymást, ennek köszönhetően megtudhatták, kik alkotják a körülöttük levő társaságot.
A beszélgetés kezdetén arra kerestük a választ, hogy mi is a stressz. Egy olyan inger, ami kibillenti a szervezetet egyensúlyi állapotából. Ha ez megbomlik, különböző tünetek jönnek elő. Két fajtája van, a jó és a rossz stressz. Az előbbi valami örömteli dolog – izgulok, hogy jól sikerüljön egy találkozás – a másik pedig a negatív, belső feszültség.
Minden olyan dolog kiválthatja, ami eltér a megszokottól
Erre a szervezet reagál egy bizonyos módon. A rossz stressz járhat figyelemzavarral, álmatlansággal, hasmenéssel, stb. A bezártság is okozhatja – például sötét, téli időszak miatti szobafogság, vagy a Covid járvány. A stressz tulajdonképpen az egész életünket átszövi. Jó példa erre egy házasságkötés, gyerek születése, egy válás; de fogyatékossággal élő emberként még a közlekedés is okozhat belső feszültséget. Hallássérültként a kommunikációt segítő (feliratozó) program elégtelen működése és a megértés és megértetés nehézsége is ugyanilyen tényező. Ha a jól összeszokott munkatársi csapatban változás áll be, az is stresszelheti a munkavállalót.
Volt olyan résztvevő, aki szerint nem a stresszmentes élet elérése lenne a cél, hanem az, hogy az azt kiváltó helyzeteket képesek legyünk megoldani.
Teljesen egyéni jellegzetesség, hogy egy bizonyos élethelyzet milyen mértékű stresszt okoz az adott egyénnek
Nóri úgy fogalmazott, ha ki kellene állni egy nagyobb közönség elé verset mondani, nagyon izgulna, rosszul érezné magát. Míg másoknak ez jóval kevesebb megterheléssel jár, sőt, élvezik is a helyzetet.
Az, hogy valamit mennyire érzünk stresszesnek, az több dologtól is függ. Például attól, hogy mennyire érezzük úgy: van felette kontrollunk. Erre jó példa a Covid időszak, mikor mindennek emelkedni kezdett az ára. Nem tudtuk, hogy ha elmegyünk a boltba másnap, vagy 2 hét múlva, ugyanannyiért kapunk-e meg egy terméket, mint előzőleg, vagy jóval drágábban.
Az is feszültséget okozhat, ha nem tudjuk megjósolni, mikor jönnek a problémás helyzetek
Az sem mindegy, hogy az ember képesnek érzi-e magát arra, hogy megküzdjön az adott dologgal. Ha úgy gondolunk valamire, hogy az teljesen kontrollálhatatlan, sokkal nehezebben éljük meg, mintha azokat a pontokat keressük benne, amire tudunk hatni.
Az is stresszt okozhat egy adott helyzetben, hogy elérjük-e a buszt vagy odaérünk-e időben valahová. Ezek rövid ideig fennálló helyzetek. Amint véget érnek, a szervezetünk visszaáll az egyensúlyi állapotba.
Sok olyan helyzet is adódhat egy ember életében, ami nem ilyen egyszerű
Ezek hosszan tartanak, mint a válás, a konfliktusok, rossz munkahelyi légkör, haláleset, kisállat elvesztése. Ezek hosszabb időn át igénybe veszik a szervezetünket. Ez az, aminek a hatásait a stresszkezelő technikákkal, praktikákkal tudjuk enyhíteni.
Milyen tünetei vannak a hosszan tartó stressznek?
Fejfájás, emelkedett pulzus-és vérnyomás, aluszékonyság vagy épp álmatlanság, hasmenés. Különböző szokások, viselkedési minták is kialakulhatnak, mint a rendszertelen, nagymértékű evés, alkoholizmus, dohányzás, körömrágás.
Ha valaki nagyon sokat és sokáig stresszel, a szervezet tartalékai, melyek próbálják az egyensúlyt helyrehozni, egyszerűen kimerülnek. Létrejöhetnek különféle betegségek, pl.: gyomorfekély, daganatos megbetegedések vagy autoimmun kórképek. Ezekről nem mondhatjuk el, hogy kizárólag a stressz okozza, de szerepe lehet a kialakulásukban.
A hosszan tartó stressztől mentális betegségek is létrejöhetnek, mint a depresszió vagy a kiégés. Fontos, hogy be tudjuk azonosítani a stresszt okozó helyzeteket és figyeljük a saját testünk jelzéseit. Akkor tudjuk csak megismerni magunkat, a stressz természetét, és beazonosítani azt, amikor már egy kicsit jobban vagyunk.
A beszélgetés során pozitív stressz-élményeket is szóba hoztunk
Erre jó példa a szerelem, de van, aki a terhességet, a csecsemő gondozását élte meg így.
Vannak szorongó típusú emberek és olyanok is, akikre ez kevésbé jellemző. Ha valaki fogyatékossá válik, az is stresszt okozhat.
Az egyszeres sérülés is nagyon nehéz, a kétszeres pedig még ennél is nagyobb kihívás
Egy gyászfolyamat, amíg képessé válunk a megváltozott állapottal együtt élni. Akár a gyászban, akár egy stresszhelyzetben, de az élet minden területén rengeteget számít a társas támasz. Amennyire sokat tud segíteni, épp akkora nehézséggé is válhat. Ez akkor következik be, ha olyan emberek vannak körülöttünk, akik nem megfelelő hozzáállást tanúsítanak.
Jó stratégia lehet, ha átgondoljuk, mi magunk mit tehetünk azért, hogy jobbra forduljon a helyzetünk
Kutatások kimutatták, hogy ha valakinek nincs semmiféle stressz az életében, unalmassá, egyhangúvá válnak a napjai. Emiatt hajlamosabbá válhat a fentebb már említett betegségekre. Fontos erősíteni magunkban, hogy a stresszt okozó helyzeteket nem feltétlenül tudjuk megváltoztatni, vagy legalábbis nem azonnal. Az erre adott reakciónkon viszont tudunk dolgozni. Senki más nem teheti meg ezt helyettünk. Egy másik személy gondolatait nem tudjuk befolyásolni, csak a magunkét, és kizárólag a jelen pillanatban.
Az olyan helyzetekben, ahol teljesíteni kell, rengeteget számít a hozzáállás
Feszültséget okozó szituáció helyett tekinthetünk rá úgy is, mint kihívásra. Ez pedig adhat egy plusz erőt arra, hogy jó legyen a végeredmény és örömünket leljük benne.
Az is sokat jelenthet, ha valakivel beszélünk a problémáinkról. Ettől azt érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül. Egy másik embernek ráadásul lehetnek olyan meglátásai, amik nekünk eszünkbe se jutottak.
Adódhatnak olyan helyzetek az életünkben, amikor beszűkül a gondolkodásunk és azt érezzük, hogy nincs kihez fordulni tanácsért, segítségért. Épp ezért hasznos, ha egy nyugodtabb pillanatban összegyűjtjük, leírjuk azoknak a nevét, akiket kereshetünk, ha baj van.
Az sem mindegy, hogy mikor kihez fordulunk
A siketvakságból adódó helyzeteket például biztos jobban megérti egy sorstárs, mint egy teljesen ép hallással és látással rendelkező barát. Mindnyájan különböző csoportoknak vagyunk a tagjai (pl.: család, baráti kör, egyesület, munkatársi közösség). Ennek mentén javasolt hozzáfogni a „kapcsolati térkép” elkészítéséhez.
A társas támaszhoz hozzá tartozik, hogy merjünk segítséget kérni, illetve elfogadni. Ahhoz, hogy mi is tudjunk adni másoknak, valahonnan nekünk is töltekeznünk kell.
