Az alábbiakban Taskovics Adél, a Siketvakok Országos Egyesülete munkatársának beszámolóját olvashatják.
2024. március 8-án, pénteken regionális ágazatközi találkozón vettem részt a H-13 Kultpontban. Az esemény ezt a címet viselte: „Látássérült személyek elemi rehabilitációja”. Három Közép-magyarországi civil szervezet szervezésében jött létre, ezek mindegyike elemi rehabilitációs szolgáltatást nyújt:
- Siketvakok Országos Egyesülete,
- Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete,
- Fény a Sötétben Alapítvány
Elsőként Lökös Attila, a Fény a Sötétben Alapítvány ügyvezetője üdvözölte a résztvevőket. Rövid köszöntőjét követően átadta a mikrofont Nyikes Fatimének, a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete elnökének.
Miután ő is köszöntötte a résztvevőket, néhány rendhagyó gondolattal kezdte előadását
Ennek alapját egy rövid, mély mondanivalójú novella adta. Ezt Kállai-Mikola Gyöngyvér, Fatime kolléganője olvasta fel nekünk. A kis történet ezt a címet viselte: „Gondolatok a pincében”. Főszereplője a házmesterék 14 éves kislánya, akit egy szörnyű baleset ért: a villamos levágta a fél lábát. Falábon bicegve járt és örült, ha a többi gyereknek labdát szedhetett. Most is azért ment le az alagsorba. A félhomályban meglátta, hogy a sarokban megmozdult valami.
„Cicus!” – szólt oda neki – „Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám”?
A megszólított az öreg, csúnya és rossz szagú patkány volt, aki ahhoz szokott, hogy utálják, szénnel hajigálják vagy elmenekülnek előle. Nem szokta meg, hogy így beszéljenek vele… El is gondolkodott: mi lett volna, ha cicának, vagy épp falábú házmesterkislánynak született volna…
Fatime úgy fogalmazott: minden szociális témájú konferenciának lehetne ez a kis novella a mottója
Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy ő minek tartja magát: falábú kislánynak, cicusnak vagy épp patkánynak.
Az élethelyzetek sodornak minket különböző szerepekbe, státuszokba. Fontos az a belső motiváció, amivel mindenki rendelkezik arra nézve, hogy újrakezdjünk, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, hogy hasznosak legyünk a környezetünk számára. Már 2000 környékén elkezdtek lobbizni azért, hogy az elemi rehabilitáció ilyen legitim és támogatott tevékenység lehessen.Ez tehát egy megvalósult álom, amin most közösen részt vehetünk. Köszönetet mondott a szakembereknek kitartásukért, majd így zárta beszédét:
„Mindannyian értékesek vagyunk, és nagyon-nagyon jó, hogy kapunk ahhoz segítséget, hogy ezt meg is tudjuk élni…”
Őt Daczi Péter, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet megbízott pályázati igazgatója követte az előadók sorában
Prezentációjának címe: „A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szerepe a látássérült személyeket támogató szolgáltatások biztosításában”.
Rövid bemutatkozásában elmondta: 2024. január 1-jétől ő a megbízott pályázati igazgató. Ő maga közel 15 éve foglalkozási rehabilitációs szakember. Rehabilitációs szakértőként, tanácsadóként, mentorként, ügyintézőként, majd különböző EU-s projektek megyei szakmai vezetőjeként, projektmenedzsereként végezte munkáját kifejezetten azzal a céllal, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy számára tudjanak értékteremtő munkalehetőségeket feltárni és segíteni tartós elhelyezkedésüket.
Előadásának kezdetén röviden ismertette az NSZI szervezeti struktúráját
A szervezeten belül több igazgatóság működik. A Pályázati Igazgatóság és a Fogyatékosságügyi Igazgatóság fontos a témánk szempontjából. A Pályázati Igazgatóságon belül két nagy terület van. Az egyik a támogatáskezelés, a másik a Pályázati Iroda.
A fejlesztő foglalkoztatást fontos kiemelni, ami a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának színtere. Több ezer megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személynek adnak érdemi munkalehetőséget.
A Pályázati Irodán belül különböző, a Belügyminisztérium által átadott források pályázatkezelésével foglalkoznak. Ezt azért fontos említeni, mert a Pályázati Irodához tartozik az LSER Pályázat.
Az Elemi Rehabilitációs Módszertani Központ a Fogyatékosságügyi Igazgatóságon belül helyezkedik el
A látássérült emberek számára egy elemi rehabilitációs rendelet jött létre 2021-ben. Ez nagymértékben tudja támogatni, hogy az ehhez kapcsolódó tevékenységek szabályozottan és minél inkább törvénybe ágyazottan valósuljanak meg. Ez az életminőség javításában és a munkaerőpiaci részvételben is fontos.
17 megyében van jelen LSER pályázat keretében rehabilitációs központ és szolgáltató pont. Ez az ország minden régióját lefedi. Jelenleg Vas-Pest-és Fejér vármegyében nincs jelen szolgáltató pont, de a közlekedési lehetőségek frekventáltabbá teszik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A pályázóknak, a szolgáltató pontoknak és a rehabilitációs központoknak a munkáját az Elemi Rehabilitációs Módszertani Központ igyekszik összehangolni.
A központ munkájából még a képzéseket fontos kiemelni
Új képzéseket dolgoznak ki, de tanácsadást, információkat is nyújtanak, hogy a rehabilitációs központok és szolgáltató pontok minél egységesebb és minél magasabb szolgáltatási színvonalat biztosíthassanak a látássérült embereknek.
A 490/2020-as elemi rendelet betonozta be a működtetését. Ennek mentén 2021-ben indult el az első finanszírozási ciklus. Ez 2021. április 1-től 2024. március 31-ig ad finanszírozást a szolgáltatók számára.
A következő ciklus újabb 3 évre teszi lehetővé a látássérült személyek számára az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat
A pályázatot, amelyen a különböző szolgáltatók a tevékenységük végzése érdekében pályázatot tudtak benyújtani, január 19-én hirdették meg. Február 17-én volt a leadási határideje. A 2021-24-es időszakban 600 millió forint állt rendelkezésre e tevékenységek folytatására. Mindent megtesznek az érintett szervezetek annak érdekében, hogy a szolgáltatások finanszírozása, a működés feltételeinek biztosítása reálértékben is jóval magasabb összegben működhessen a következő időszakban.
A Módszertani Központ tevékenységei közé sorolható a szolgáltatás pályáztatása, ellenőrzése
A Pályázati Igazgatóságon belül valósul meg a pályázati felhívás közzététele, a pályázatok értékelése, az egész lebonyolítási folyamat, majd a pénzügyi elszámolás is. A koordinációs, képzésszervezési, módszertani tevékenységek a Módszertani Központ fennhatósága alatt valósulnak meg. A szolgáltatás biztosítása régiós központokban és szolgáltató pontokban történik. Ennek eredményeként az elmúlt 3 évben 2000-nél is több látássérült személy tudott részesülni a szolgáltatásban.
A legnagyobb igény és a legtöbb lehetőség Budapesten van erre
Emellett Baranyát lehet kiemelni, mert létszámban itt élnek a legtöbben az elemi rehabilitációs szolgáltatással. Rendkívül sokféle és szerteágazó az a tevékenység, amivel a szervezetek igyekeznek elősegíteni a látássérült személyek elemi rehabilitációját. Ezek közül a legkiemelkedőbb a kommunikációs-és számítástechnikai eszközök használatának tanítása. A tájékozódás és közlekedés, mindennapos tevékenységek és az életvitelt segítő eszközök tanítása, illetve a pszichológiai szolgáltatás, esetkezelés jelent meghatározó nagyságrendet a szolgáltatási portfólióban.
A 2022-es népszámlálás a különböző fogyatékossági csoportokba tartozók foglalkoztatási rátájáról is szolgál információkkal
A gyengénlátó és aliglátó személyek az átlagnál magasabb, 53 százalékos foglalkoztatási rátával rendelkeznek. A vak személyek esetén ugyanez csupán 43 százalék. A két csoport között látszik egy olyan fajta különbség, amely kiegyenlítésére biztosan történnek majd esélyegyenlőségi törekvések.
A szolgáltatásokban résztvevő 2000 fő megbontása a következő:A legnagyobb rész-célcsoportot itt is a gyengénlátó emberek jelentik, ők több, mint kilencszázan vannak. Az aliglátó résztvevők esetében 690 főről beszélhetünk, vak személyek esetén ugyanez a szám 589 fő.
A megváltozott munkaképességű embereknél kifejezetten fontos, hogy be tudjanak lépni az inaktivitásból a munkaerőpiacra
Az viszont nem mindegy, hogy melyik szintjére. A különböző költségvetési adatokból jól látható, hogy 75000 fő, aki helyett döntenek a munkaadók arról, hogy foglalkoztassanak-e megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyt.
Az elsődleges munkaerőpiacon bőven lenne még lehetőség. Ehhez nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy a foglalkoztatók nyitottak legyenek a látássérült személyek alkalmazására. A munkaerőpiac különböző szintjei, mint a fejlesztő foglalkoztatás, vagy az akkreditált foglalkoztatók, vagy épp a védett munkáltatóknál történő foglalkoztatás mind lehetőséget biztosít arra, hogy valaki a látása elvesztése után beléphessen a munka világába.
Ezt követően pár éves fejlesztést vagy munkaszocializációt követően, a megmaradt képességei mentén az elsődleges munkaerőpiacra is előre tud lépni.
A következő blokkban a rendező három civil szervezet képviselői tartottak előadást 5-5 percben:
- Kállai-Mikola Gyöngyvér – szakmai vezető: Buda-környéki Látásérültek Közhasznú Egyesülete Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ,
- Dr. Tolnayné Csatos Márta – Fény a Sötétben Alapítvány Híd Elemi Rehabilitációs Központ,
- Királyhidi Dorottya – szakmai vezető: Siketvakok Országos Egyesülete Elemi Rehabilitációs Központ.
Előadásuk címe:
„Látássérült személyek elemi rehabilitációs szolgáltatása
a Közép-magyarországi régióban”
Kállai-Mikola Gyöngyvér elmondta, hogy a látássérülés fogalma a törvénymódosítás hatására megváltozott
Sokkal több látássérült juthat ezáltal szolgáltatásokhoz. 2020. január 1-jén került módosításra a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény. Eszerint mindenki látássérült, akinek a szem-és a központi idegrendszer látási funkciót érintő betegsége vagy veleszületett fejlődési rendellenessége miatt a jobbik szemen mért, maximális korrekcióval végzett vizsgálattal látásélessége 0,33 vagy az alatti. Ez nem nagy módosítás volt a törvényben, mert az eddigi jól bevált gyakorlat 0,3 volt. Itt pontosítottak a nemzetközi értékek alapján.
Az is fontos, hogy az összlátótere 20 fok, vagy az alatti legyen. Felvették egy nagyon fontos kritériumként a kontrasztérzékelést is. Jelentős eredmény, hogy bekerültek az agyi eredetű, vagy más néven kortikális látássérült személyek. Nekik nem a szem sérülésével van problémájuk, hanem a látótérben szektorszerű kiesés lehetséges a különböző sérülések, betegségek miatt, vagy a vizuális információk feldolgozási folyamatai is sérülhetnek esetükben. Emiatt pedig észlelési és felismerési zavarokkal élnek.
Az elemi rehabilitációt is megfogalmazták a törvényben, illetve az ehhez kapcsolódó rendeletben
Ez egy komplex, térítésmentes szolgáltatás, mely minden látássérült személy számára jár, aki betöltötte 16. életévét. Célja, hogy az egyéni képességekhez mért legmagasabb szintű önállóságot elérhessék ezek a személyek és a társadalmi életbe visszailleszkedhessenek.
A 16 év feletti látássérülteknek térítésmentesen jár 300, illetve speciális esetekben 400 óra elemi rehabilitációs szolgáltatás. Olyan technikák és ismeretek elsajátításával támogatják a látássérült emberek önálló életvitelét, amelyek az életminőség javítását célozzák és elősegítik az új élethelyzethez való alkalmazkodást.
A szolgáltatói hálózat országos szinten 2008-ban kezdte meg a működését, civil részről
Ekkor EU-s forrásokból működtek. 2021. április 1-jén kezdhette meg a hálózat az új rendelet szerinti működését.
Ma Magyarországon már minden régióra kiterjed rehabilitációs központokkal és közel minden megyére szolgáltató pontokkal. A Belügyminisztérium megbízásából, A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Elemi Rehabilitációs Módszertani Központja fogja össze és szervezi hálózatba ezeket a szervezeteket. Ezen felül főként bentlakásos szolgáltatásokat nyújtanak. A Vakok Állami Intézete is a rendszer részét képezi, akik már nagyon régtől tevékenykednek, működnek a látássérült emberekért.
Az első ciklusban, ami 2021. április 1-től tartott egy éven keresztül, 1036 fő jelent meg a szolgáltatásban
Érdekes adat, hogy ebből 658 fő jelent meg teljesen újonnan az elemi rehabilitációban. Mind a mai napig sokan vannak újak. A második ciklusban 1178 fő jelentkezett és ebből 446 fő volt új. A harmadik, jelenleg is tartó ciklusban 1186 főből 364 volt új. Az óraszámok tekintetében nagy átlagban 53-54 ezer szolgáltatási óráról beszélhetünk.
Minden régióra és szinte minden megyére jut ma már szolgáltató.
Dr. Tolnayné Csatos Márta azzal kezdte: 1980 áprilisában volt az első elemi rehabilitációs tanfolyam
Ő az elemi rehabilitációs kliens útról beszélt. Ezt a rendelet szabályozza és ennek megfelelően zajlik a munka minden rehabilitációs központban. A kliensek jelentkezhetnek telefonon, személyesen, e-mailben, de az orvos is jelentkezhet a nevükben. Szociális munkás veszi fel velük a kapcsolatot. Időpont-egyeztetés után történik meg az első beszélgetés. Felmérésekkel indítanak. A szállítás vagy a támogató szolgálat megszervezésében segítenek, így biztosított az odajutás.
Szociális, pszichológiai, illetve gyógypedagógiai felmérés is történik. Akik látással bírnak, nekik funkcionális látásvizsgálat is történik.
A törvény keretein belül hozzájáruló nyilatkozatokat, adatlapokat is ki kell tölteni.
A felmérések után egy rehabilitációs javaslat születik, ez a szükségleteket, igényeket tartalmazza. Utána megtörténnek a moduláris felmérések, majd rehabilitációs terv készül. Ebben az óraszámot és a rehabilitációs célokat rögzítik. Amikor lezárult a munka, záró értékelés készül. Ebben benne van, hogy hány órában, milyen munkát végeztek, milyen célokat értek el és vannak-e további javaslatok.
Királyhidi Dorottya, a SVOE elemi rehabilitációs központjának szakmai vezetője a témakör lezárását ejtette meg
A 2022-es népszámlálási adatok alapján látássérült személyek több mint 200 ezren vannak az országban. Ha megnézzük, hogy hányan jutottak közülük elemi rehabilitációs szolgáltatáshoz, azt látjuk: nagyon sokan nem is hallottak erről a lehetőségről. A jelenlevők akkor adják tovább ennek a hírét, ha kialakult a bizalom. A 16 éves kor feletti életszakasz a lehető leghosszabb idő, amit valahogyan, lehetőleg jó életminőséggel el kell tölteni. Az oktatási rendszer bizonyos értelemben egy védőháló. Ha ebből kikerül egy vak, siketvak vagy halmozottan fogyatékos vak gyerek, akkor is fontos lenne kapaszkodót nyújtani neki. A foglalkoztatási ráta nagyon jó számokat mutat.
Az elemi rehabilitációs tapasztalat viszont azt jelzi: látássérült emberként rendkívül nehéz munkavállalóvá válni
Tőlük még a védett munkaerőpiacon is tartanak. Itt is fontos megtalálni az átmenetet az elemi rehabilitációból a foglalkoztatás felé vezető úton. Ez lenne a sikeres foglalkoztatás alapja. A látássérült összpopuláció több mint 200 ezer fő, közöttük jelentős a nem aktív korúak száma. Minden fogyatékossági csoportban elég magas az idősek aránya. Nagyon fontos ennek a csoportnak is figyelmet szentelni, és számukra is releváns szolgáltatásokat nyújtani.
Egy-egy ilyen ágazatközi találkozó jó arra, hogy ki-ki a maga területén gondolatokat indítson el, fogalmazzon meg
A gyakorlati munka viszont akkor kezdődik el, ha jó gyakorlatokat tudunk megfogalmazni. Ha megvan a jó gyakorlat, ebből egy protokoll is kialakulhat. Jelenleg ezek nincsenek meg, nincsenek kötelező kapcsolódási pontok. Ezek jelenleg önkéntes vállalások. Ezek egyrészt esetlegesek, másrészt sokan a munkaköri leírásukat is figyelembe veszik: „ami nem tartozik bele, azt nekem nem kötelességem csinálni”.
A jelen találkozó célja a konkrét jó gyakorlatok kidolgozása, a példamutatás, amiből a későbbiekben jól működő protokollok is kialakulhatnak.
Az utolsó előadást Egyedi Gazsi Beáta, a VIII. Kerületi Önkormányzat Fogyatékosságügyi Referense tartotta
Nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az ágazatközi találkozónak folytatása lesz majd és nagyszerű lehetőségeket biztosít. Lehetséges kapcsolódási pontokat, megvalósuló és a jövőre nézve tervezhető lehetőségeket szeretne felvillantani az elemi és a foglalkozási rehabilitáció, valamint az önkormányzatok munkájában. Fogyatékosügyi referensként nagyon fiatal „képződmény” az önkormányzatnál, még egy éve sem dolgozik ott. Ő a 2022-es részvételi költségvetési folyamat egy megvalósult „projektje”, akit a helyi lakosok szavaztak meg.
Az első pár hónapját azzal töltötte, hogy felmérje: milyen hivatali egységekben valósul meg a fogyatékossággal élő emberekhez kötődő munka
Tapasztalatai alapján szakmai beszámolót készített, amely javaslati csomagot is tartalmazott
Az elemi rehabilitáció során fontos területként jelenik meg a társadalomba való be-illetve visszaillesztés támogatása, valamint az élethelyzetből, a látássérülésből fakadó nehézségek áthidalása. Ezek olyan témakörök, melyekhez bármelyik önkormányzat könnyedén csatlakozhat.
Az utóbbi kapcsán épp most van indulóban egy együttműködés a SVOE és a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ időseket ellátó részlege között. Az önkormányzat több idősklubot is fenntart, valamint egy idősek átmeneti otthonát is. A program részeként a SVOE nyújt majd tanácsokat az időseknek. Lehetőséget biztosít a funkcionális látás-és hallásvizsgálatra, látástréningre és egyénre szabott rehabilitációs modulokkal is igyekszik segíteni az időseket.
A rosszul, vagy sehogyan sem akadálymentesített környezet, az emberek általános információhiánya a fogyatékossággal élő embereknek való segítés területén nagy akadálya annak, hogy ők is megjelenhessenek bárhol. Mivel a közintézményekben emiatt keveset látszódnak, így az a leggyakoribb válaszreakció erre, hogy a nekik kialakított, speciális szolgáltatásokra nincs is igény. Ez pedig egy olyan ördögi kört indít be, amit muszáj lenne tudatosan megszakítani.
Másik lehetőségként egy kis gyakorlati képzést szeretnének nyújtani az önkormányzat dolgozóinak a látás- és hallássérült ügyfelekkel végzett munkához. Ezt egy pilot program keretében, szűkebb körben hirdették meg, és 10 jelentkezővel a tavasz folyamán el is indul a program.
Az épített környezet vizsgálására nem csupán Bea áll a rendelkezésre, hanem egy rehabilitációs mérnököt is alkalmaznak az ő kezdeményezésére
Mindezeken felül a felújított terek, utcák, járdák és zebrák átadása előtt bejárásokat is szerveznek. Ide a különböző szervezetekhez kapcsolódó és különböző fogyatékossági típushoz tartozó embereket is meghív Bea.
Ezek a bejárások több szálon kapcsolódnak az elemi rehabilitációhoz. Egyrészt a korábban már említett betanítással, de új dolgok bevezetésével is.
Ezek kapcsán igyekszik minél szélesebb körben egyeztetni a látássérült emberekkel foglalkozó szervezetekkel és a véleményüket kikérve vágni bele a fejlesztésekbe
Így több helyre szeretnének a tájékozódásban segítő QR-kódokat kihelyezni vagy akár egy erre is építő, akadálymentes étlapot megszervezni.
A zebra nélküli átkelők kapcsán olyan problémákba is beleütközött, ahol a tervezők és a kivitelezők kifejezetten örültek volna a szakmai tanácsadásnak. Ilyen kérdés volt például, amikor a járdára felálló autók ellen kihelyezett eszközök legtöbbször a taktilis, veszélyt jelző sávba kerülnek.
Amikor a MVGYOSZ munkatársaival erről beszélgetett, egyértelművé vált számára: ez a jövőben egy újabb kapcsolódási pont lehet.
Várat magára egy megbeszélés a zebrákon való átkelés kapcsán is. Hasznos lenne számukra egy olyan egyeztetés, amibe több szakmai szervezetet is bevonnának. Ehhez előzetes érdeklődő beszélgetéseket folytatott Bea, illetve a Budapest Közút érintett szakemberét is megkér-dezte. A következő körben a rehabilitációs tanárok kerülnek majd sorra.
Közeli jövőre olyan képzéseket szerveznek, melyeket az önkormányzat biztosítana a fogyatékossággal élő embereknek mindennapi konfliktusaik sikeres kezelésében.
Hosszútávon szívesen lesznek szakmai együttműködési szervezet akár egy pilot jellegű, gyakornoki program kiépítésével is.
Az előadások után az összejövetel fórum része következett
Itt a résztvevők megoszthatták egymással kérdéseiket, ötleteiket, szakmai javaslataikat. A beszélgetést Királyhidi Dorka vezette. Ezután kötetlen eszmecsere következett, ahol kávé és aprósütemény mellett vitathattuk meg az elemi rehabilitáció és a munkavállalás jelenét és jövőjét érintő, fontos kérdéseket.