2024. április 24-én könyvbemutató volt a Siketvakok Országos Egyesülete telephelyének nagy, közösségi termében. A kötet, melyet a szakmai nap keretében megismerhettünk, Királyhidi Dorottya, az egyesület elemi rehabilitációs részlege szakmai vezetőjének munkája. Címe: „Funkcionális hallásvizsgálat a látássérültek elemi rehabilitációs szolgáltatásában”.
Elsőként Királyhidi Dorottya (Dorka) köszöntötte a résztvevőket. Úgy fogalmazott: a könyv, melyet írt, csak egy apropója a rendezvény résztvevői közötti találkozásnak. Bár örül a kötet létrejöttének, fontosnak tartja a program második részét, a fórumbeszélgetést is.
Az első előadást Dóri Balázs audiológus tartotta
Címe: „Az audiológussal való együttműködés lehetőségei a hallókészülékes ellátás folyamatában. A hallókészülékes ellátás rendszere ma Magyarországon” volt. Rövid bemutatkozásából megtudtuk: 20 éve van a szakmában. Azon kívül, hogy audiológusként dolgozik, egy gyártó képviselője is.
Ez azt jelenti, hogy teljesen globális rálátása van a magyarországi hallásrehabilitációs rendszerre
Egyrészt, mint orvos-tanácsadó, másrészt, mint audiológus. Épp ezért meglehetősen vegyes érzései vannak. A gyártók részéről elsősorban az üzleti vonalat látja, hogy egy hallókészüléken mit lehet keresni.
A magyar támogatási rendszerben, amikor valaki TAJ kártyája alapján támogatást élvez egy hallókészülékre, az hat évre szól. Az audiológusnak ezért számolnia kell azzal, hogy az illetőnek milyen hallásvesztése van, illetve, hogy milyen fajta készülék kell neki, hallójárati vagy fül mögötti. Ha tovább romlik a hallása, akkor is ki kell tudni szolgálni ezt a hat évet.
Emellett egy bizalmi kapcsolatot kell kialakítani a pácienssel
Mindezt annak érdekében, hogy a kommunikáció gördülékeny legyen és megfelelően lehessen a készülékeket állítani.
20 évvel ezelőtt olyan analóg készülékek voltak, melyeket csavarhúzóval tekergettek, állítottak. Ezeken a hangerőt lehetett szabályozni, a magas, illetve a mély tartományból mód volt egy kicsit „levágni”, illetve a kimeneti hangnyomást némiképp állítani lehetett. Ez egy elég kezdetleges rendszer volt. Jó esetben volt a készülékekben egy ún. telefontekercs, ami az indukciós megoldások alapján akadálymentesítette a hallókészülék viselőjét.
A 20 év alatt óriásit fejlődött a világ
A mai Bluetooth rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy a hallókészüléket telefonra kapcsoljuk, a telefonon, egy applikáció segítségével hangerőt és hangszínt szabályozzunk. Ha netán akadályoztatva vagyunk fizikálisan abban, hogy eljussunk az audiológusunkhoz, tájékoztatni tudjuk a szakembert, hogy milyen beállítást kérnénk a hallókészülékünkre. Ő pedig felhő alapon, interneten keresztül a telefonunkra beállítást tud küldeni a készülékünkhöz. Így távból meg lehet oldani a hallókészülék beállítását.
Két évtizede a hallásrehabilitáció is nagyon másként nézett ki
Kb. 70 százalékban, egyedi mintavétel alapján hallójárati készülékeket adtak ki, míg a fül mögötti 30 százalék volt. Ez a mai világban megfordult. Az elsődleges probléma ugyanis a hallásrehabilitáció megkezdésekor az ún. stigma-effektus. Ez az a gondolat, hogy: „Hallókészüléket viselek, mindenki engem fog nézni… Ez borzasztó nagy, hogy néz ki?!”
Régen a fül mögötti készülékek tetemes méretűek voltak, így inkább a hallójárati készülékeket választották. A hallókészülék-gyártás fejlődése és a chipek minimalizálása oda vezetett, hogy átmentünk a fül mögötti világba. Ezekkel a készülékekkel messze jobb hallásakusztikai eredményeket lehet elérni.
A készülék is valamilyen szinten „gondolkodik”
Tudja magát harmonizálni a környezetéhez. Ezt a fül mögötti készülékben lehet a legjobban megoldani. Mindegyik készüléken 2-2 mikrofon van. Ezek folyamatosan pásztázzák a környezetüket. Ez eredményezi az irányhallást.
A hallójárati készülék ezzel szemben egy, a fülbe helyezett hallókészülék, ami a fülkagyló hangbegyűjtő szerepét alkalmazza és annak alapján erősíti azt.
Sokan azt hiszik, hogy túl estek a hallásvizsgálaton, felprogramozták nekik a készüléket és csoda történik, egyből mindent hallani fognak
Ez azonban nem igaz. A hallásvesztések döntő többsége az ún. idegi hallásvesztés, ahol a belső fülben, a szőrsejtek pusztulása következtében történik az állapotváltozás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az idegpályákra jóval kevesebb ingerület jut. Így a valóságnak csak egy része jut el a hallásközpontig. A hallókészülékkel a maradék szőrsejtek stimulációjával érnek el eredményeket. Ez azonban soha nem lesz száz százalékos, akármennyire fejlett is a technika.
A másik tévhit: attól kezdve, hogy felteszem a hallókészüléket a fülemre, a hozzám képest harmadik szobában levő, hozzám szóló páromat, rokonomat tökéletesen hallani fogom
Ez nem igaz. Talán döbbenetes lehet ez az adat, de a hallókészülék hatótávolsága 80 cm, 1,5 m. Az összes többi, ami pluszban hozzá tud adódni, az a hallásakusztika. Ez a falról visszaverődő hangokat jelenti, amiket befog a készülék, és így nő a hallásteljesítmény.
A hallókészülékesek esetén van egy különleges, ún. akadálymentesítési megoldás. A hallókészülékhez Bluetooth megoldással csatlakozik egy mikrofon. Ez akkor lehet nagy segítség, amikor a beszélő a hallókészülék hatótávolságán kívül tartózkodik. Amivel ő foglalkozik, 35 m hatótávolságig akadálymentesíti a hallókészülék viselőjét.
Az általa képviselt hallókészülékek már alkalmazzák az Auracast módszerét. Ez a Bluetooth tovább fejlesztett változata. Ez lesz a jövő. Színházakban, reptereken, vonatpályaudvarokon, amikor egy-egy ilyen Auracast zónához érünk, a hallókészüléken az összes információt le lehet gyűjteni és hallani lehet mindent, amit még egy ép hallású ember se feltétlenül hall meg a nagy nyüzsgésben. Ez lesz a közeli jövő.
Az időskori hallásromlás és hallókészülékes ellátás egy különleges terület
Amikor betérnek hozzá ügyfelek, megkérdezi tőlük, hogy maguktól jöttek-e vagy a család hozta őket. Ha a család hozta, az nehezebb helyzet, mert az adott személy részéről jó eséllyel ellenkezés tapasztalható. A rehabilitáció sikere itt nem is szokott akkora lenni. Ma viszont már nő azoknak a létszáma, akik maguktól döntenek a készülék viselése mellett. működik a pozitív együttműködés, a hallókészülék viselése eredményt fog hozni. Időskorban a fő tevékenység általában a televíziózás.
Ezt a tevékenységet pedig a hallókészülék nem feltétlenül segíti száz százalékban
Ehhez való akadálymentesítési egység a TV egység, ami ma már általában minden hallókészülék gyártónál működik, Bluetooth alapon. Itt nem a hangot erősíti fel az eszköz, hanem a televízióba érkező, digitális jelet küldi fel a hallókészülékbe. A készülék ebből fog a beállított hangminőségre beállni. Így jóval érthetőbbé válik a televízió.
A hallókészülék hatótávolságát kibővítő mikrofonokat multimikrofonoknak nevezzük
Ennek az az oka, hogy multifunkciós eszközökről beszélünk. Ha egyvalaki tartja a nyakában vagy a kezében, akkor egy ún. egymikrofonos rendszerben működik, és az egyetlen beszélő hangját veszi fel és továbbítja a hallókészülékhez. Ha viszont letesszük egy asztal közepére, bestreameli az asztalnál ülők hangját, és azt küldi fel a hallókészülékre.
Illetve a hallókészülékhez is tud csatlakozni. Ezt vagy Bluetoothrendszerrel teszi, vagy ha van Jack-rendszer, akkor a számítógép fejhallgató kimenetébe lehet csatlakoztatni, és az így kapott jelet Bluetoothon a hallókészülékre küldi.
Az ilyen eszközök számítógéphez való csatlakoztatása korábban jobban a háttérben volt. A Covid időszaka, az otthoni munkavégzés és tanulás azonban rávilágított arra, hogy ez mennyire fontos a hallókészüléket viselők számára.
Az elemi rehabilitációs szakemberekkel való együttműködést rendkívül fontosnak tartja
Dorkával is lassan 8 éve dolgoznak együtt. Az elemi rehabilitációs szakember fontos, hogy előre felkészítse a pácienst, illetve tisztában legyen azzal is, hogy az illető mire hogyan reagál. Az audiológus szakember ugyanis tud készíteni egy audiogramot, ami nem feltétlenül felel meg a valóságnak. Itt kell az elemi rehabilitációs szakember beavatkozása.
Neki is van olyan páciense, aki a hallássérülés mellett vak vagy gyengénlátó, de elutasítja az elemi rehabilitációs szakemberrel való együttműködést – így lényegesen nehezebb eredményeket elérni.
Az együttműködés fontosságára Dorka egy konkrét példát is hozott
Jött elemi rehabilitációba egy makuladegenerációval élő, nagyon rosszul látó néni. Ő közben nem is hallott jól, nem értette a lányának a beszédét sem. A hallásvizsgálattal, hallókészülékkel szemben elutasító volt. Ezek nem olcsó dolgok, tehát ő most elsősorban látni akar, az optikai eszközök az elsők. A lányával együtt érkezett, nem volt motivált arra, hogy kipróbálja a hallókészüléket. Dorka azonban rávette, hogy legalább egy kéthetes, ingyenes próbahordásba egyezzen bele. A család azt mondta: ők összedobják a néninek a hallókészülék árát, mert őket is zavarja, hogy nem tudnak vele kommunikálni.
A próbahordásért nem kellett fizetni
Csak az illesztékért, amit a lánya kifizetett. A néninek végül kinyílt a világ és nagyon boldog volt, hogy ő hall. Az egész folyamat végén azt kérdezte, hogy nem tudnának-e a szemére is valami ehhez hasonló, csodálatos eszközt adni. Ehhez azonban kellett, hogy Balázs bejöjjön az egyesületbe. Egy hordozható készülékkel csinált audiogramot, de az ideális hallókészülék is már nála volt, tehát itt is szoros együttműködés jött létre a szakemberek között.
A következő előadást dr. Babinszki Vera, egyesületünk jogásza tartotta, „A hallássérült személyeket érintő jogszabályok” címmel
Mikor valaki hallássérültté válik, az is fontos, hogy a jogszabályok alapján milyen segítségeket vehet igénybe. A hallókészülékes ellátást egy régi rendelet szabályozza. Ez a gyógysegédeszköz-rendelet, ennek a 10. melléklete. Ezt annyiból nem érdemes olvasgatni, hogy olyan dolgok is vannak benne, mint a „dobozos”, tehát a testen viselt hallókészülék, ami már rég nincs. Ezért fenntartással kell kezelni.
A lényeg a 15 napos próbahordás
Olyan cégekhez viszont nem érdemes menni, ahol letétet kérnek a készülékért a próbahordás alatt.
A jogszabály ugyanis ingyenes próbahordást biztosít.
Ha megvesz valaki egy készüléket, ami fent van a NEAK listán, igazolni kell a próbahordás meglétét.
Hogy mik vannak fent a NEAK listán, amik a formatív TB támogatással igénybe vehető hallókészülékek, ezt a segédeszközjegyzék tartalmazza. Ott is lehetnek frissítések. A fő szabály szerint hat évente vehető újra igénybe a TB-támogatás, ami hetven százalékos támogatást jelent.
A másik lehetőség, amikor az illetőnek közgyógy igazolványa is van, a közgyógylistáról is választhat készüléket, ami térítésmentes
Ez felnőtt korban is lehetséges, csak egy szűkebb listáról lehet választani.
Ha azonban az illetőnek a hallása olyan szinten romlik, hogy a hatéves kihordási időn belül már nem megoldható a hallókészülékkel a rehabilitáció, állapotváltozás címén lehet újabb hallókészüléket igénybe venni. Itt viszont le kell igazolni, hogy a régi hallókészülékkel már nem jó a rehabilitáció folyamata. A jogszabály szerint akkor is van lehetőség cserére, ha a rendeltetésszerű használat mellett olyan meghibásodás történik, amivel többe kerülne a javítás, mint egy újabb támogatott készülék vásárlása.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a hallássérült emberek milyen pénzbeli támogatásokat vehetnek igénybe
Itt említeni kell a fogyatékossági támogatást, amit a fogyatékossággal élő személyekről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete szabályoz. A hallássérült emberek nagy része, főleg, ha teljesen vak és hallássérült, a hallássérülésére elég kevés százalék esik. Nem csupán azt nézik, hogy milyen a hallásküszöbe. Ha a hallókészülékkel a beszédérthetőség elmarad, akkor jön számításba egyáltalán a hallássérülés, illetve, ha 25 éves kor előtt következett be.
Van egy másik kategória is, ha a hangzóbeszéd értése elmarad
Ez a kategorizálás szerinte felülvizsgálandó. Attól, hogy egy szakértői bizottság előtt valaki megérti a néhány mondatot, amit mondanak neki, nem biztos, hogy az utcán, egy forgalmas helyen, vagy bárhol, ahol arra neki szüksége lenne, megfelelően ért. Nem igazán objektív és független ez a vizsgálat.
Egy objektív kategória megfelelőbb lenne, pl.: a személyi adókedvezményről szóló jogszabály, ami a BNO-kódot veszi alapul. Ha valakinek H90-es BNO-kódja van, és mindkét fülön 60 db hallásküszöbe, személyi adókedvezményre jogosult. Ez sokkal megfoghatóbb és nem kíván semmilyen szakvéleményt, nem mások döntésén alapul.
A siketvak személyek a jelnyelvi törvényben is meg vannak szólítva<!h4>
Eszerint az a hallássérült, aki jelnyelvet használ és hallássérült. Az viszont nincs meghatározva, hogy mekkorának kell lennie a hallássérülésnek. A siketvak személyek több tolmácsolási órát vehetnek igénybe a törvény alapján.
Ugyanez van az elemi rehabilitációs rendeletben is, ahol szintén külön nevesítik a siketvak embereket. Itt azt mondja a jogszabály, hogy ha a látássérülés mellett a 30 db-t eléri a hallásküszöb, akkor siketvak személynek számít. Illetve akkor is, ha valamilyen auditív ingerprobléma miatt a beszédértés elmarad. Ez a gyakorlatban valamilyen agyi problémát jelent. Ez tehát egy megengedő kategória. Ők is több rehabilitációs órára jogosultak és többféle modult igénybe vehetnek, mint a hallástréning, ami a hallókészülékkel foglalkozó és a rehabilitációs szakember együttműködése lehet.
Dorka kiegészítése
– A komplex felülvizsgálaton sokszor kerülnek az emberek megalázó helyzetbe. Egyszeresen látássérülteknek is gyakran az a tapasztalata, hogy kontrollálják, mit látnak. Próbákat tesznek velük, hogy ellenőrizzék, hogy látnak-e vagy nem.
Szomorú tény, hogy a komplex felülvizsgálatban, egy csendes környezetben, a tőle 20 centire levő embernek a teljesen kiszámítható, szabványos kérdéseire (hogy hívják, hol lakik, stb.) tud válaszolni valaki és érthető a beszéde, onnantól már nem számít hallássérültnek. A hallássérülésére nulla százalékot kap.
Nem számít, hogy nem tud közlekedni, tájékozódni, hogy egy zajos környezetben teljesen elveszik, hogy az oktatás szempontjából már egy nagy tanteremben nem tud haladni a többiekkel. Épp ezért kezdeményezték a FOT felülvizsgálatát. A hallássérült emberek gyakran kérik, hogy küldjék be felülvizsgálatra a támogatásukat, hogy a halmozott sérülés okán hátha magasabb összeget kapnak. Ennek azonban nagyon gyakran elutasítás a vége.
Vera:
– Épp ez a baj, hogy a halmozottan sérült emberre meg olyan definíció van a jogszabályban, hogy akármilyen sérült is, az önkiszolgálás képességét vizsgálják. A vak személyek megkapják a magasabb támogatást. Hiába tud egyedül enni, WC-re menni, de nem feltétlenül tud egyedül elmenni a boltba, vagy megfőzni az ételét. Ha elé teszik, persze, meg tudja enni, de az elkészítésére már nem biztos, hogy képes. A mosdó használata is ilyen kérdés. Volt egy ügy, ahol maga a bíró kapott szemtakarót, hogy menjen így el ott, a bíróságon a mosdóba, teljesen egyedül.
A másik, amit felül kellene vizsgálni: a gyógysegédeszköz-rendelet szempontjából a hallókészülék számít, az van a NEAK listán
Az elem és az illeszték korlátozott, arra nincs normatív támogatás. Az adatfolyam-eszközökre egyáltalán nincs támogatás, azt csak önerőből lehet megvenni. Balázs kiegészítése: – Gyerekeknél az elem is illeszték-támogatott.
Dorka: – Az egyedi méltányosságot olyan eszközökre is be lehet nyújtani, amik nincsenek rajta a listán. Ez a hallókészülékhez kapcsolódó, egyéb kiegészítő eszközökre is igaz. Az élettani határ viszont, csak úgy, mint az optikai segédeszközöknél, a 100 ezer forint, ami fölött nagyobb valószínűséggel adnak támogatást. Ez azonban soha nem lesz száz százalékos. Most valakinek épp Braille kijelzőre adtak támogatást, ötven vagy hetven százalékost, ami egy 1 millió forintos eszköznél nagyon jó, bár a fennmaradó összeg is sok.
Vera: – Meg kell próbálni, élni kell a jogokkal. Olyan hallókészülékre viszont, ami fenn van a listán, már nem lehet kérni.
Dorka: – És azt is nagyon meg kell indokolni. Van egy nagyon szűk lista, amin a közgyógyos készülékek vannak. Ezek általában alaptudással rendelkeznek, de ott is lehet találni megfelelő készüléket. A következő kategória: Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott eszközök, ez már egy sokkal hosszabb lista. Ez attól függ, hogy melyik hallókészülék-gyártó fizeti be a hozzájárulást.
A közgyógyos ingyenes, az OEP-támogatott esetén is kb. 80 ezer forint/készülék árra kell számítani.
Balázs: – Ezt nevezzük betegtérítésnek, ami 80 ezertől akár 150-160 ezer forint/készülékig terjedhet.
Dorka: Ez sem enyhe, de erre már nem lehet beadni az egyedi méltányosságot.
Balázs: – Ilyenkor jöhet képbe az önkormányzat, a betegtérítésre való csökkentési igény. Ha az önkormányzat anyagi helyzete olyan, meghallgatnak és támogatnak, egy próbát megér.
Dorka: – A harmadik kategória pedig a piaci alapú, ami 300 ezer forinttól a „csillagos égig” terjedhet. Itt viszont nagyon meg kell indokolni, hogy mi miatt nem volt jó a közgyógyos vagy az OEP-listás készülék. Tehát, hogy mi az a speciális igény, ami miatt ez nem felelt meg. A látássérülés egy elég nyomós indok lehet, annak minden következményével együtt. Adott esetben azt is indokolni kell, mi az a műszaki tudás, amivel ez a készülék bír, és a másik meg nem rendelkezett vele.
Az előadók sorát Dorka folytatta saját könyvének bemutatásával
Ez a funkcionális hallásvizsgálatról szól. Emellett igyekszik konkrét javaslatokat tenni, hogy egy hallássérült ember esetében a különböző elemi rehabilitációs modulokra milyen hatással lehet a hallássérülés. Tárgyalja azt is, hogy a problémák hogyan jelennek meg, milyen módszertani megoldások vannak.
A szövegben magáról a siketvakságról is van egy bevezető rész
Ezt azért tartotta fontosnak beleírni, mert néha egy kicsit még mindig bizonytalanok vagyunk abban, kik is férnek bele a kategóriába. Van a jogszabályi megközelítés, de az elemi rehabilitáció inkább mindig a funkcionális megközelítést támogatta. A jogi rendszer ugyanakkor megkötést jelent: ott a hallássérülés mértéke, amit audiogram alapján meg lehet határozni. Eszerint lehet, hogy valaki nem minősül siketvak személynek. Azt azonban meg tudják határozni, hogy a minimális hallássérüléséből fakadnak-e speciális nehézségei. A feldolgozási zavar mindig egy képlékeny kérdés, hogy mik a következményei.
Ha van egy speciális nehézség, probléma, arra válaszolni kell
Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az adatlapján ő siketvak embernek minősül-e. A szakemberek látják, hogy kell valami plusz, ami az auditív ingerek feldolgozásához kapcsolódó tevékenység. A könyv próbál segíteni eldönteni, hogy van-e ez a plusz nehézség, hogy hogyan lehet meghatározni ennek mértékét. Benne vannak a különböző segédeszközök, kiegészítő eszközök, a hallássérülés jellemzése. Emellett a funkcionális hallásvizsgálat menetéről is ad egy részletes leírást. A mellékletben található egy kérdőív, és a kötet lapjain Dorka azt is elmagyarázza, hogy az egyes kérdéseknek mi a célja. Miért teszik azt fel, milyen kimenet látható, stb.
Amit biztos, hogy minden, a látássérült személyeknek szolgáltató elemi rehabilitációs központnak tudnia kell
Azt, hogy egy audiogramot miként kell értelmezni. Minden rehab szolgáltatónál legyen valaki, aki ha ránéz egy audiogramra, amit az illető magával hozott, annak alapján megmondja: siketvak személynek minősül-e a kliens vagy nem. Fontos kérdés az is, hogy a felmérések alapján megkapta-e a megfelelő auditív segédeszközt vagy nem, és hogy ez összhangban van-e az ő teljesítményével. Ha ebben valami anomália keletkezik, a szakember felveszi ott, helyben a kérdőívet. Így részletesen látja, hogy az egyes feladatokban a kliens hibázási típusa mire következtet, milyen területen nincs jól erősítve a készülék vagy a beállítása nem megfelelő. Ha a közlekedéstanár kimegy a hallókészülékes személlyel és látja, hogy nem funkcionál jól a hallása, nem tudja jól használni, de nem tudja megmondani, hogy a készülék beállításával mi a hiba, meg kell nézni, hogy lehet-e ezen valamit állítani.
A siketvak emberek esetén kötelező eszközök között nem sorolta fel a szűrő audiométert
Nem minden rehabilitációs szolgáltatónak kell, hogy fel tudjon venni audiogramot. Ez egy nagyobb tétel, akár öt-vagy hatszáz ezer forintba is kerülhet. Ha valaki hozott anyagból tud dolgozni, az audiológiai állomásról érkezettből, az is jó. Csak kell, hogy tudja értelmezni a görbét.
A siketvak emberek ma mindenhol megjelennek a szolgáltatási palettában
Az együttműködést szükség esetén nagyon fontosnak tartja. Ez egy bizonyos szintig nem egy olyan unikális tudás, amit ne tudna bármelyik rehabilitációs szolgáltató elsajátítani. Ha viszont bármelyik szolgáltató azt érzi, hogy van egy probléma, aminek utána kell járni, hogy hallássérülés van-e a hátterében, jelezzék Dorkának, vagy oldják meg helyben, de szükség esetén ő is szívesen segít.
Ha egy szolgáltatónál valaki érdeklődik a téma iránt, a könyvben meg tudja nézni, hogy milyen típusú hallókészülékek vannak, hol található meg a NEAK segédeszközöket felsorakoztató listája, hogy miből áll egy készülék, hogy miként lehet felmérni, hogy az meghibásodott-e vagy nem, stb. Reméli, hogy ez a kötet praktikus segítség lesz az elemi rehabilitációs szolgáltatóknál.
A kötetnek nyomtatott és elektronikus változata is van, így a látássérült emberek számára is hozzáférhető.
Ezt követően fórumbeszélgetés következett, melyet Dorka moderált
A téma ez volt: „A siketvak személyek a látássérültek elemi rehabilitációs szolgáltatásában”. Rendkívül informatív eszmecsere alakult ki a különböző szolgáltatóktól érkezett szakemberek között. Ennek mi most csak a leglényegesebb pontjait szeretnénk e helyen átadni.
Vannak, akik nyitottak a hallókészülékes ellátásra, míg mások nem
Ami itt jelentős kérdés: magába a tanítási folyamatba belemenjen-e a szakember, ha az ügyfél nem hajlandó hallókészüléket csináltatni magának. Ez egy fontos kérdés, amit el kell dönteni. A tájékozódás-közlekedés könyvben benne van, hogy vannak, akiknek nem korrigálható olyan mértékben a hallásuk, hogy teljesen önállóan egy hatsávos átkelést képesek legyenek megoldani. Ők például táblát használnak az átkeléshez, segítségkérő táblát.
Gyakran előfordul, hogy ha valaki bemegy egy hallókészülék-forgalmazóhoz, egyből aláíratnak vele egy papírt
Rászánta magát, hogy hallókészüléket viseljen és most boldog, hogy foglalkoznak vele. Ha aláírta a szerződést, már hat évre el is kötelezte magát. Felülvizsgálati kérelmet pedig csak négy év után lehet beadni, ha a hallásállapotában romlás következett be. Ugyanakkor ez sem könnyű, hiszen csoportokba vannak besorolva a hallókészülékek. Ha valaki alapvetően is a legsúlyosabb, hallásmaradványos készüléket kapta, hiába romlott az állapota, ő akkor is a legsúlyosabb csoportból kapott készüléket. Tehát nagyon nehéz megindokolni, hogy miért kell neki másik készülék. Ha viszont ő egy közepes hallássérülésre vonatkozó hallókészüléket kapott és neki már egy másik készülék kell, egyszerűbb ez a váltás.
Az is fontos, hogy az elemi rehabilitációs szolgáltatók is gyűjtsenek össze egy „feketelistát”, illetve egy ajánlott szakemberek listáját is
Ez azonban nemcsak a hallásvizsgálatra igaz. A látássérült emberekkel foglalkozó szakorvosoknál éppígy igyekeznek összegyűjteni egy adatbázist, hogy kihez érdemes fordulni. Nem körzetesített ellátókról van szó. Az viszont kevésbé hatékony, ha a fővárosba jönnek fel a vidékiek készülékért. Végső megoldásként, mivel még mindig Budapest-centrikus az ország, ez is működhet. Ilyenkor javasolt, hogy az illető a SVOE tagja legyen. Akkor ugyanis jogosult kísérő szolgáltatásra. Ha a helyi rehabilitációs szakemberek megoldják, hogy ott felkerüljön egy buszra, vonatra, itt, Pesten meg már kimennek elé az állomásra vagy a kísérőszolgálatosok, vagy Dorka. Amit viszont csak lehet, praktikus helyben megoldani.
dr. Babinszki Vera ennek kapcsán úgy fogalmazott: – Szükség van egyfajta tudatosságra is
Legyen képben a hallássérült személy legalább azzal, hogy milyen készüléket szeretne. Legyen tölthető, elemes, legyen benne távoli állítás, stb. Ma már az interneten, különböző, közösségi felületeken alakult csoportokban is utána lehet nézni dolgoknak. Ne hárítsunk mindent a szakemberre, hanem bennünk, érintettekben is legyen hajlandóság megismerni a szükséges eszközöket, lehetőségeket.
Dorka összefoglalásként elmondta: – Hallókészülékes ellátásról szólva az életminőség vizsgálata nagyon fontos
Ennek szempontjából szokták felsorolni az előnyöket és hátrányokat. Ez gyakran meggyőző érv. Két hét próbahordás alatt érdemes akár többször is ránézni a készülékre, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket vagy nem. Ha nem, akkor tovább kell kutatni, hogy ennek hátterében beállítási hiba áll-e. A hallásvizsgálatok szubjektív vizsgálatok. Függnek az egyén együttműködési készségétől, idegességétől, lelkiállapotától. Öt-tíz db az eltérés, de másként reagál. Van, hogy annyira meg akarja hallani a hangot, hogy akkor is reagál, ha bizonytalan benne. Az audiogram mindenképp biztosabb támpontot ad, mint az objektív vizsgálatok, amelyek szűkebb spektrumú eredményeket adnak.
(A cikket írta: Taskovics Adél)
